udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
73
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-73
Névmutató:
Lendvai Ildikó
2006. szeptember 18.
Az Origo internetes portál további részleteket közölt a hangfelvételből. Az írás szerint a több mint háromórás felvételen a szocialista képviselőcsoport vitatta meg az ország helyzetét, Gyurcsány programbeszédét. Lendvai Ildikó vezette az ülést, adta meg a szót a felszólalóknak. Gál J. Zoltán, Veres János, Horn Gyula, Kökény Mihály, Vitányi Iván az ismertebb felszólalók, de a frakció számos tagja hozzászólt. A felvétel megdöbbentő része az, amikor a hozzászólások végeztével Gyurcsány Ferenc 25 percben reagált az elhangzottakra. Az idézetek szerint Gyurcsány Ferenc azt mondta: ,,amit az elmúlt egy hónapban meg lehetett tenni, azt megtettük. Amit az azt megelőző hónapokban titokban meg lehetett csinálni úgy, hogy nehogy a választási kampány utolsó heteiben előkerüljenek olyan papírok, hogy mire készülünk, azt megtettük. Úgy őriztük a titkot, hogy miközben tudtuk és ti is tudtátok, hogy ha el fog jönni a választási győzelem, utána nagyon neki kell állni, hogy soha ilyen problémánk nem volt.” ,,Azt mondjuk-e, hogy a rohadt életbe, jöttek páran, akik meg merték tenni, és nem szarakodtak azon, hogy hogyan lesz majd az útiköltség-elszámolásuk, b...a meg. Jöttek páran, akik nem szarakodtak azon, hogy akkor a megyei önkormányzatban lesz-e majd helyük vagy nem, hanem megértették, hogy másról szól ez a kurva ország. Hogy megértik azt, hogy azért érdemes politikusnak lenni a XXI. század elején, hogy csináljunk egy másik világot. Egzisztenciát lehet még találni. Tudom, hogy ezt nem könnyű mondani, ne vágjátok mindig a képembe!” ,,Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mintha kormányoztunk volna. Ehelyett hazudtunk reggel, éjjel, meg este. Nem akarom tovább csinálni! Vagy megcsináljuk, és van hozzá egy emberetek, vagy mással kell csinálni” – mondta a miniszterelnök. /(L): Másfél évig hazudtunk (Gyurcsány). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 18./2006. szeptember 20.
Csaknem egyhangúlag fogadta el szeptember 19-én az Országgyűlés Az erőszak ellen és a békességért című ötpárti politikai nyilatkozatot. A dokumentumot 295 igen szavazattal, két ellenszavazattal és két tartózkodással szavazta meg a Ház. A két ellenszavazatot Kelemen András KDNP-s és Aszódi Pál fideszes képviselő adta le. Kelemen András újságíróknak azt nyilatkozta: azért szavazott nemmel, mert hiányolta a dokumentumból a kormány felelősségének hangsúlyozását. Aszódi Pál az MTI-nek úgy indokolta döntését: van a nyilatkozatban egy olyan rész, amely az igazmondásra vonatkozik, Gyurcsány Ferenc viszont hazudott. A szavazásnál tartózkodó Wittner Mária fideszes képviselő, 56-os halálraítélt szerint ki kellene kérni a Szabadság térnél történteket bemutató vágatlan videóanyagokat, mert úgy hallotta, hogy valójában nem történt sem fosztogatás, sem rongálás az MTV épületében. „Ez az egész arra jó, hogy bevezessék a rendkívüli állapotot, hogy befogják az emberek száját” – mondta Wittner Mária, aki szerint ennyi erkölcstelenség után a kormánynak le kellett volna mondania. Az öt frakcióvezető által benyújtott nyilatkozat leszögezi: a Magyar Köztársaság szabadságának és méltóságának megőrzése közös feladata a parlamenti pártoknak és az alkotmányos demokrácia híveinek. „Az ország rendjéért és a polgárok biztonságáért érzett felelősségünktől vezérelve ezért felszólítjuk mindazokat, akik az elmúlt órákban a békés és demokratikus tüntetéseket rendbontással zavarták meg, mások testi épségét szándékosan veszélyeztették, vagyonában kárt tettek, hogy haladéktalanul hagyjanak fel ezekkel a cselekményekkel, és tartózkodjanak a további jogsértésektől” – zárul a dokumentum. Szeptember 18-án eset tíz órakor érkezett az első, 20–30 tagú csoport a tévé székháza elé, miután nem engedték, hogy élő adásban ismertessék céljaikat, a megmozdulás több vezetője, köztük Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke visszament a Kossuth térre, hogy áthívja az ott demonstrálókat. A tömeg megpróbált benyomulni az épületbe, több könnygázgránátot dobtak a tüntetők közé. Először sikerült leszorítania a tüntetőket a székház elől, ám később újra feljutottak. Éjjel betörte az Magyar Televízió bejáratát ostromló tömeg, de ekkor a rendőrök még megállították előrenyomulásukat. A Szabadság téren közben felgyújtották a közszolgálati televízió több autóját, a rendőrök vízágyúval és könnygázzal elkezdték kiszorítani a tömeget az MTV székháza elől. Később – hajnalban negyed kettőkor – a tüntetők közül többen benyomultak az MTV aulájába, és elfoglalták az épületet. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter felajánlotta lemondását, amit azonban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nem fogadott el. Köztörvényes bűncselekménynek minősítette Sólyom László a Magyar Televíziónál történteket. Az MSZP parlamenti frakciója elítéli azokat, akik törvénytelen eszközökkel a közrend és a közbiztonság ellen támadtak – ismertette a szocialista képviselőcsoport álláspontját Lendvai Ildikó. A Fidesz elnöksége szerint a hétfő éjjel történtekért személyesen és egyedül Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a felelős – közölte Szijjártó Péter, a párt szóvivője. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök határozottabb, eredményesebb fellépést vár el a rendőrségtől. „Ez nem forradalom, ez nem 1956, ez megcsalása nagyszerű nemzeti történelmünknek. 1956 nem játékszer, a harmadik Magyar Köztársaság demokratikusan megválasztott parlamentje felelős kormányának kritizálása senkinek nem adott semmilyen felhatalmazást, hogy egy nemzeti intézménybe behatoljon és bűncselekményt kövessen el. Nem látok egy okot sem, ami magyarázná ezt a fajta brutalitást” – szögezte le. Közölte: nem kíván lemondani. Orbán Viktor Fidesz-elnök szerint Magyarországnak az önkormányzati választás után korlátozott mandátumú szakértői kormányra van szüksége. /Továbbra sem mond le tisztségéről Gyurcsány Ferenc? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./2006. szeptember 20.
Magyarország erkölcsi katasztrófába sodródott. A magyar médiák, amelyeknek zöme a ludas a közerkölcs folyamatos süllyedésében, most Gyurcsány Ferenc pártját és az egész országot erkölcsi válságba sodró és súlyos konfliktusokba kergető hazugságai felmagasztalásán működnek. Friderikusz Sándor Magyar ATV műsorában a ,,mindenki hazudik” teóriájával Gyurcsány Ferenc és a véle szolidáris csoport ha-zugságait a pozitív erkölcsi tulajdonságok közé próbálta emelni. A magyar kormányfő a saját hazugságait (miután a botrány kipattant) büszkén vállalta, Lendvai Ildikó frakcióvezető és társai erényként tüntették fel a ,,bátor” szembenézést. A lakosság utcára vonulása a hazugság kipattanása miatt az erkölcsi igény és emelkedettség jele – ha ez nem torkollik atrocitásokba. Ha Gyurcsány Ferenc morális megsemmisülése után lemondott volna, vagy lemondatnák, mint ahogyan ő maga megpuccsolta elődjét, Medgyessy Pétert, nem csak a budapesti és országos tüntetések lettek volna elkerülhetőek, hanem a tévé ostroma is elmarad, állapította meg Sylvester Lajos. Amennyiben a közszolgálati tévé felelős beosztású emberei három vagy ennél több fiatalt simán beengednek az épületbe, és hagyják beolvasni azt a szöveget, amelyet a Kossuth téren közfelkiáltással már ismertek és jóváhagytak, s amelyet az ország lakossága ismert, hisz a Hír TV közvetítette, egészen bizonyos, hogy az épületostrom elmarad. Az ország erkölcsi és politikai válságából egyetlen kiút van: ha abbahagyják a szerecsenmosdatást, és a kormányfő lemond. /Sylvester Lajos: Új hungarikum: a hazugság megdicsőülése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./2006. szeptember 23.
Kényszerből mondta le a Fidesz a szeptember 23-ra tervezett nagygyűlését, miután miniszterek közölték, hogy az államhatalom nem képes a gyűlésen tervezett robbantásos merényleteket megakadályozni – közölte Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. Az ellenzéki politikus, aki az interjúban „beteges hazudozónak” minősítette a miniszterelnököt, elfogadhatatlannak nevezte, hogy politikai hazugságokkal lehessen választásokat nyerni Magyarországon. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője üdvözölte, hogy a Fidesz lemondta tervezett demonstrációját, de rámutatott, hogy az ellenzéki párt az áldozat szerepében tetszeleg, holott „felelőtlen felbujtó, olykor tettes”. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) üdvözli, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök visszahívta provokátorait az utcákról. /Csendesedtek a budapesti éjszakák. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23./2006. szeptember 26.
Esett a tiltakozók száma a Kossuth téren, azonban még így is nyolcezer ember tüntetett szeptember 25-én, a kormányfő lemondását követelve. A Blikk magyarországi bulvárlap értesülései szerint az MTV székházát védők parancsnoka meg akarta tagadni a parancsot. A bulvárlap birtokába került felvételek szerint Gíber László a székház védőinek kivonására készült, mivel, mint mondta „nem fogunk megdögleni ebben a kurva épületben”. Gíbert arra utasították, védje tovább az épületet, ő azonban megtagadta a parancsot. Az MSZP ismételten bejelentette: nem fogják leváltani a miniszterelnököt. /Lankadó hév a Kossuth téren. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./ Lendvai Ildikó MSZP-frakcióvezetője bejelentette: Gyurcsány lemondatásával az MSZP „nem a köznyugalmat állítaná helyre, hanem végső válságba taszítaná az országot, éppen ezért ezt nem teszi meg”. Hasonlóan nyilatkozott Kuncze Gábor, a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) elnöke. A Fidesz viszont továbbra is a szakértői kormány felállítását szorgalmazza. /Farcádi Botond: Magyarországon immár kilencedik napja tartanak a Gyurcsány-ellenes tüntetések. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./2006. október 3.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentette: bizalmi szavazást kér a kormány programjáról. A szavazást október 6-án tartják a parlamentben. Ez egyfajta válaszlépés Sólyom László köztársasági elnök október 1-jén mondott, nagy visszhangot kiváltó beszédére, amelyben élesen bírálta Gyurcsányt a botrányt kiváltó őszödi beszéde miatt. Az elnök jelezte, a megoldás kulcsa a parlament kezében van. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke hazug, ócska trükknek nevezte a bizalmi szavazást. Közölte: azt várják a koalíciótól, hogy bizalmi szavazás helyett konstruktív bizalmatlansági indítványt nyújtsanak be. Amennyiben azonban csütörtökön 13 óráig nem történik meg az első döntő lépés a miniszterelnök menesztése érdekében, akkor a Fidesz október 6-ára, péntek délutánra a Kossuth térre hívja az embereket. Hozzátette: nem csak egy gyűlésről van szó, hanem egy folyamat veheti kezdetét, ami addig tart, amíg Gyurcsány nem távozik. Az MSZP szerint Orbán Viktor a parlamenti demokráciának adott ultimátumot. – Orbán Viktor téved, ha azt hiszi, hogy a parlamentet ultimátumokkal lehet befolyásolni és irányítani – közölte Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti frakcióvezetője. Demszky Gábortól budapesti főpolgármester alig 1,7 százalék előnnyel nyert a független, de ellenzéki támogatásnak örvendő Tarlós Istvánnal szemben. Magyarországon mindegyik megyében az ellenzék győzött a helyhatósági választáson /egy megyében döntetlen/, egyedül Budapest kivételt képez. Míg 2002-ben a szociálliberális koalíció a 23 megyei jogú város közül 17-nek volt képes polgármestert adni, most mindössze 7 megyei jogú diadalmaskodott. Budapesten a kormányoldal jelentős pozíciókat veszített: Pesten az V., a XVI. és a XVII. kerületet, Budán pedig a XI. kivételével minden kerületnek ellenzéki polgármestere lett. A fővárosi közgyűlésben gyakorlatilag „holtverseny” alakult ki, mivel Demszky Gábor megőrizte főpolgármesteri posztját, a közgyűlésben egyfős többsége lesz a koalíciónak. /Gyurcsány bizalmi szavazást kér maga ellen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./2006. október 23.
Sólyom László köztársasági elnök október 23-a, az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából több mint hetven személyiségnek adományozta október 22-én a Magyar Köztársasági Érdemrend elismerését, a Magyar Köztársaság arany vagy ezüst érdemkeresztjét, illetve a Nagy Imre-érdemrendet. A Parlament kupolatermében tartott ünnepségen a magyar államfő Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke jelenlétében adta át a kitüntetéseket. Az ünnepségen kilenc kitüntetett a három közjogi méltóság közül csak az államfőnek nyújtott kezet. Csak az államfővel fogott kezet Tersztyánszkyné Vasadi Éva volt alkotmánybíró, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékán-helyettese, a Politikai Foglyok Országos Szövetsége (Pofosz) és a Történelmi Igazságtétel Bizottság (TIB) több megyei tisztségviselője, valamint több nyugállományú katonatiszt. Pintér Károlyné, a Pofosz Gulag tagozatának elnöke, illetve Mészáros Gyula, a Pofosz Veszprém megyei elnöke Sólyom Lászlónak és Szili Katalinnak kezet nyújtott, de Gyurcsány Ferencet nem hagyta gratulálni. Az eseményen jelen volt a kormány több tagja, Boross Péter volt miniszterelnök, a négy parlamenti párt képviselője – Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője, Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke, Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke és Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője –, valamint számos közéleti személyiség. Felavatták a kommunizmus áldozatai előtt fejet hajtó, valamint a magyar forradalom és szabadságharc hőseire emlékező ikeremlékművet is a magyarországi Csömörön. A kommunizmus áldozatainak emléket állító kompozíció az első ilyen alkotás a világon. Az eseményen, amelynek fővédnöke Orbán Viktor, a Fidesz elnöke volt, felszólalt többek között Wittner Mária ’56-os szabadságharcos, valamint Tőkés László királyhágómelléki református püspök is. /Több kitüntetett mellőzte Gyurcsány Ferenc és Szili Katalin gratulációját. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./ A kézfogás gesztusok aritmetikája Budapesten – az, hogy hányan nem fogtak kezet Gyurcsánnyal, és hányan sem Gyurcsánnyal, sem Szilivel – egyértelműen jelzi: a politika nem lezárja, hanem épp ellenkezőleg: lezáratlanul tartja a múltat. Ma már bizonyosabban látható, mint öt-tíz évvel ezelőtt, hogy ‘56 emléke Erdélyben jóval erőteljesebb, jóval meghatározóbb, és hogy 1956 összekapcsolta a szolidaritást a magyar szabadsághagyománnyal és a kommunizmus elutasításával. Bakk Miklós szerint a „magyar szétfejlődés” döntő korszaka nem Trianon, hanem 1956 után kezdődött. 1956 után különböző pályára léptek a Magyarországgal szomszédos országok, és ezzel a társadalmi alkalmazkodás eltérő pályáit kínálták fel a kisebbségi helyzetbe került magyaroknak. /Bakk Miklós: Erdély, 1956. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./2007. február 3.
Polgári engedetlenségi akció keretében a Fidesz országgyűlési és európai parlamenti képviselői február 2-án lebontották a budapesti Kossuth Lajos teret elkerítő kordont. A téren szolgálatot teljesítő rendőrök nem avatkoztak közbe. A Fidesz január 31-én felszólította az igazságügyi és rendészeti minisztert, hogy haladéktalanul intézkedjen a Kossuth téri kordonok felszámolása érdekében. A kormányszóvivő akkor válaszul azt közölte, hogy a téren álló kordonok eltávolítása a Budapesti Rendőr-főkapitányság hatáskörébe tartozik. A Kossuth teret október 22-ről 23-ára virradóra ürítették ki, és zárták le kordonokkal, műveleti területté nyilvánítva azt októberben és novemberben. Maga Szili Katalin házelnök is kérte nemrég a kordon felszámolását, a rendőrfőkapitány szerint azonban a parlament továbbra sincs biztonságban. A rendőrök február 2-án visszaépítették a kordonokat. Időközben demonstrálók érkeztek a helyszínre, akik megpróbálták megakadályozni a kordonok visszaállítását, velük szemben azonban a rendőrök határozottan felléptek. Estére 6-7000 ember gyűlt össze, zavargásokra nem került sor. Lendvai Ildikó (MSZP) szerint tragikus fordulóponthoz érkezett a Fidesz, mert soha nem volt még példa arra, hogy képviselők jogsértést kövessenek el, és hogy másokat is erre buzdítsanak. A magyar alkotmány súlyosan tiltja az önbíráskodást, ez pedig az volt – közölte. Herényi Károly (MDF) azt mondta: furcsának tartja, hogy a törvényalkotók maguk alkalmazzák a polgári engedetlenséget. Demszky Gábor, Budapest SZDSZ-es főpolgármestere szerint elfogadhatatlan és veszélyes a Fidesz akciója. Sólyom László köztársasági elnök úgy vélekedik: jogellenesen bontották le a kordont. /”Felszabadította” a Fidesz a Kossuth teret. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./2007. február 5.
Február 2-án a Fidesz országgyűlési és európai parlamenti képviselői – köztük Orbán Viktor pártelnök – polgári engedetlenségi akció keretében elbontották a Kossuth teret 2006. október 23. óta elkerítő fémkordont. A Fidesz-frakció kordonbontó akciója után ismét tüntetők és rendőrök foglalták el a Kossuth-teret. A helyszínre vezényelt rendőri erők harmadik napja gyakorlatilag folyamatos tömegoszlatást végeznek az Országháza előtti téren. A Fidesz ellenzéki párt akciójára azt követően került sor, hogy Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője és Szájer József, a párt EP-frakciójának képviselője levélben szólította fel az igazságügyi és rendészeti minisztert, hogy haladéktalanul intézkedjen a Kossuth téri kordonok felszámolása érdekében. Kérésüket elutasították. Sólyom László köztársasági elnök kijelentette, a kordonbontás jogellenes volt, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a rendőrség ősz óta „alkotmányosan aggályos módon” korlátozza a gyülekezési jogot. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök több mint károsnak nevezte a Fidesz akcióját, és hangsúlyozta: a kormánynak nincs tennivalója az ügyben, csak a rendőrségnek. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke kijelentette, hogy a kordon elbontásában részt vevő fideszes képviselők vállalják tettük következményeit, és nem kívánnak mentelmi joguk mögé rejtőzni. Február 4-én újabb tömegoszlatásokra került sor, délutánra 400–500 rendőrt vontak össze a környéken. A rendőrség eddig 17 személyt állított elő a Kossuth téren történtek miatt. Szájer József, a Fidesz EP-képviselője szerint Hiller István, az MSZP elnöke és Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető „bűnrészességet vállalt” a kormány és a rendőrség magatartásával, azzal, hogy elutasították az ellenzéki politikus levelében megfogalmazott követelést, miszerint pártjuk lépjen fel a Kossuth téri „vasfüggöny” elbontásáért. /Februárban újrakezdték. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./2007. március 14.
Bár mindannyian magyarnak vallják magunkat, gyakran hallani, hogy mi és ők. Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti frakcióvezetője minap sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Sólyom László köztársasági elnök a Kossuth téri ünnepélyen zászlófelvonáson nem lesz jelen. A politikus hangsúlyozta, hogy tiszteletben tartja az államfő azon meggyőződését, hozzátette: „délután már együtt ünnepel velünk”. Tehát megjelenik a velük és velünk megkülönböztetés, írta a Hargita Népe. /Sarány István: Mi és ők. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 14./2007. március 15.
A rendszerváltás óta nem tapasztalt feszült várakozás előzi meg az anyaországban a nemzet legszentebb ünnepét. Az erdélyi magyaroktól a magyar baloldal szószólói megtagadnák a jogot, hogy együtt ünnepeljen március 15-én Sólyom László államfővel. Jellemző módon csak számukra tűnik menekülésnek, hogy Sólyom László ma nem lesz ott Gyurcsány Ferenccel az ünnepi zászlófelvonáson. Bukarestben egyedül a szekusmúltjának köszönhetően dollármilliomossá vált Dan Voiculescu zsebpártja vetemedett megkérdőjelezni a köztársasági elnök erdélyi látogatásának jóhiszeműségét, – ezzel egy platformra került az MSZP-s Lendvai Ildikó a magyarfaló Chelaru tábornokkal, állapította meg a Krónika. A nemzet összefogásának, egységének üzenete még hitelesebben hangzik a magyar államfő szájából, ha azt Fehéregyházán, Nagyenyeden, Kolozsváron mondja. Jelenkori magyar tragédia, hogy ez az elvárás ma a maximum. /Rostás Szabolcs: Nemzeti maximum. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./2007. március 23.
Ismét népszavazást kezdeményez a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) a külhoni magyarok magyar állampolgárságának visszaállítására; a szervezet a 2004-ben már népszavazásra bocsátott kérdést változatlan formában juttatta el az Országos Választási Bizottsághoz (OVB), jelentette be március 22-én Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke. Patrubány indokként fogalmazta meg, hogy „az a hazug gépezet”, amely eltántorított ötmillió magyart, hogy elmenjen szavazni, az Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel és Lendvai Ildikóval, az MSZP frakcióvezetőjével az élen lelepleződött. /Újabb népszavazást akarnak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./2007. szeptember 22.
Milyen fiatal, s már kommunista! – lehetne mondani a magyarországi korrupciós ügyben, a Zuschlag-ügyben. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője a tévé Napkelte műsorában elejtett egy megmosolyogtató mondatot. „Meg kell vizsgálni a civilszervezetek finanszírozásának mechanizmusát. ” Zuschlag Jánosnak menettérti bérlete volt az MSZP képviselőfrakciója és a bábáskodásával létrehozott „civilszervezetek” kasszája között. Tehát Zuschlag-ügyben civilszervezetekről nem beszélhetünk. Általában a közép-kelet európai posztkommunista országokban nem lehet civil szféráról és civilszervezetekről beszélhetünk, tisztelet a kivételnek. Civilszervezetek vannak, még Csíkszeredában is. A Polgár-Társ Alapítvány vezetője megadta az igazi civilkedés receptjét: meg kell tanulni pénzeket pályázni Amerikából és Európából, és akkor nem kell kiszolgálni a helyi vagy országos, politikai elitnek nevezett csoportot ahhoz, hogy a szervezet hozzájuthasson a működéséhez szükséges alapokhoz. A baj ott kezdődik, hogy a civilek finanszírozása túlságosan kormányfüggő. A mai romániai magyar politikai élet megosztott. Az ifiszervezetek is lassan leképezik a magyarországi megosztottságot, az sokkal fájdalmasabb. /Orbán Ferenc: Importcivilek. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 22./2008. április 2.
Cáfolta a sajtónak Lendvai Ildikó, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) frakcióvezetője, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfő a párt elnökségi ülésén felajánlotta volna a lemondását, de mint mondta, ezt nem is fogadták volna el. Több hírügynökség ugyanis arról adott hírt, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök lemond, ha ez az ára az MSZP és az SZDSZ további közös kormányzásának. Lendvai Ildikó elmondta: Kóka János, az SZDSZ elnöke megkereste őt és felajánlotta, hogy egyeztessenek az új kormányfő személyéről, de ő ezt elutasította. Az SZDSZ ügyvivő testülete egyhangúlag úgy döntött, hogy nem kíván koalíciós szerepet vállalni a jelenlegi kormányban. Kóka János pártelnök a kisebbségi kormány életképességéről azt mondta, ez is alkalmassá teszi a jelenlegi kormányt, hogy kitöltse a ciklusát. Hozzátette: semmiféleképpen nem céljuk az, hogy „Orbán Viktor átvegye a kormányrudat. ” Az SZDSZ április 30-tól visszahívja minisztereit és államtitkárait a kormányból. /MSZP: nem merült fel kormányfőcsere lehetősége. Az SZDSZ bejelentette: visszahívja minisztereit. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./2008. április 8.
Biztonság és reform mottóval, és továbbra is Gyurcsány Ferenc vezetésével új kormányzati szakasz kezdődik – jelentette be Lendvai Ildikó frakcióvezető, az MSZP képviselőcsoportjának csaknem ötórás budapesti tanácskozása után, éjjel. Bizalmi szavazás nem volt Gyurcsány személyével kapcsolatban a frakcióülésen, de a képviselőcsoport állásfoglalást fogadott el, amely azt is tartalmazza, hogy a kormányzást és a reformokat Gyurcsány Ferenccel kívánják folytatni. Sólyom László köztársasági elnök találkozni fog a parlamenti pártok vezetőivel, hogy személyesen tájékozódjon a koalíciós válságról. /Gyurcsány erősítést kapott. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./2008. július 19.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint az utóbbi időben számos biztató jelenség történt Erdélyben. Az európai parlamenti választásokon a magyarok a vártnál erősebb képviseletre tettek szert az Európai Parlamentben. A romániai önkormányzati választások eredményeként ma Erdélyben a korábbinál több polgármesteri székkel és önkormányzati poszttal rendelkeznek a magyarok. Kifejezte reményét, hogy ez a tendencia folytatódik az őszi romániai parlamenti választásokon is. Erre csak akkor van esély, ha új egyezség jön létre az Erdélyben egymással vitatkozó politikai erők között. Szász Jenő megismételte korábbi javaslatát, hogy az RMDSZ és az MPP lépjen választási koalícióra, ismételten elutasítva az RMDSZ által ajánlott „belső koalíciót”. Orbán leszögezte: a Fidesz nem akar felelősséget vállalni abban, hogy a két fél egyezségre tud-e jutni vagy sem. Csupán elvi állásfoglalást tehet, miszerint kívánatosnak tartja egy magyar koalíció létrehozását. A Felvidéken például a Magyar Koalíció Pártja sikeres politikai teljesítményt nyújtott – fűzte hozzá Orbán Viktor. A Fidesz abba nem kíván beleszólni, hogy ez miképpen jöjjön létre. A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) július 18-án Tusnádfürdőn tartott soros ülésén minden fontosabb határon túli magyar politikai szervezet magas szinten képviseltette magát, kivéve az RMDSZ-t. Orbán Viktor az ülésen hangsúlyozta, hogy a KMAT szerepe a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) működésének szándékos beszüntetése nyomán különösképpen felértékelődött. A jelenlegi magyar kormány nyíltan hangoztatott álláspontjával ellentétben, miszerint „az etnopolitizálás korszaka leáldozott”, Orbán Viktor nemzetpolitikai szemszögből méltatta a Kárpát-medencei autonómia-rendszerek fontosságát és szükségességét, valamint a KMAT rendkívüli szerepét ezek nemzetközi képviseletében. A tanácskozás egyik legfontosabb határozata az autonómia-ügy közös képviseletére vonatkozott. Ennek értelmében a határon túli magyar pártok vezetői elfogadták Tőkés László európai parlamenti képviselő meghívását egy közös brüsszeli útra, hogy a legmagasabb európai fórumon egységesen lépjenek fel a Kárpát-medencei magyar autonómia-követelések érvényesítése céljából. -A Magyar Szocialista Párt (MSZP) azt várja Orbán Viktortól, hogy Tusnádfürdőn hozza helyre, amit elrontott, és kérjen elnézést az erdélyi magyaroktól egységbontó politikájáért – közölte Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője. Szerinte a Fidesz elnöke a legutóbbi erdélyi helyhatósági választásokra is exportálta megosztó politikáját, ami már Magyarországon is súlyos károkat okozott. /Orbán: Az MPP-vel erősödött az erdélyi magyarság politikai képviselete. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./2008. július 21.
1947 óta csak négy olyan éve volt Magyarországnak – 1998 és 2002 között –, amikor egy kormány karakteresen nemzeti és kereszténydemokrata politikát folytatott, vagyis a család védelmére, a magyar vállalkozások támogatására, a nemzeti kultúra ápolására és a határokon átívelő nemzetegyesítésre helyezte a hangsúlyt, mondta július 19-i tusnádfürdői előadásában Orbán Viktor, aki ugyanakkor felhívta a figyelmet a magyar nemzet egységes jellegére. Kifejtette: a magyar nemzet számszerű hanyatlása folytatódik, településeink, régióink etnikai arculatváltáson mennek keresztül, a nyugdíjak értéke csökkent, a munkanélküliség nő, a magyar egészségügy megrendült, a gazdasági növekedés megtorpant. Az MSZP szerint Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde után elvárható, hogy legalább ő maga tartsa be saját receptjét; ha valóban szociális egyensúlyt akar, ne tervezzen ezermilliárdos szociális kiadáscsökkentést és szociális megszorításokat – közölte Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető. /Orbán Viktor Tusványoson. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./ Orbán Viktor Fidesz-elnök július 19-én tartotta meg a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor fénypontját jelentő előadását. Kifejtette, hogy különbséget kell tenni Magyarország és a Magyar Köztársaság között. Míg előbbi a magyar nemzetet jelenti, utóbbi csak egy technikai szabályrendszer. „Nem véletlen, hogy a románok sem használják a Román Köztársaság kifejezést, csak Romániáról beszélnek” – élt a hasonlattal Orbán. Szerinte a magyarok négyötöde gondolja úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok. „Mindenki tudja, kinek a hibája, hogy ide jutott a magyar nemzet” – tette hozzá. A volt miniszterelnök úgy látja, miközben eddig Magyarország szomszédai voltak sikertelenek, ez mostanra megfordult, és Magyarország vált azzá. Kárpát-medencei közös nemzeti szemszögből nézve a romániai helyhatósági választások sikeresek voltak, hiszen az MPP zászlóbontása és részvétele révén Erdélyben a magyar közösség a korábbinál több polgármesteri székre és önkormányzati mandátumra tett szert – állapította meg Orbán Viktor, miután megbeszélést folytatott Szász Jenővel, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökével. „A magyar ügy egyben európai ügy is” – hangsúlyozta, ugyancsak Tusnádfürdőn Orbán, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) soros ülésén. A Fidesz elnöke szerint a KMAT szerepe a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) működésének szándékos beszüntetése nyomán különösképpen felértékelődött. A jelenlegi magyar kormány nyíltan hangoztatott álláspontjával ellentétben, miszerint „az etnopolitizálás korszaka leáldozott”, Orbán Viktor nemzetpolitikai szemszögből méltatta a Kárpát-medencei autonómiarendszerek fontosságát és szükségességét, valamint a KMAT rendkívüli szerepét ezek nemzetközi képviseletében. /Vegyes jövőkép Tusnádon. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./2009. március 26.
Csak egy előre hozott parlamenti választás adhat esélyt arra, hogy egy stabil, széles körű felhatalmazással rendelkező kormány állhasson fel – jelentette ki Sólyom László köztársasági elnök. Hozzátette: csak egy ilyen kormánynak lenne elég háttere ahhoz, hogy hosszú távú, többéves programot megvalósíthasson, és így ki tudja vezetni az országot a válságból. Kiemelte: a konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal egy régi miniszterelnök helyett új miniszterelnököt választanak meg, az új kormány programját pedig nem kell sem bemutatni, sem megvitatni. Ez kifejezetten átmeneti és rövid távú válságkezelést céloz meg. Hozzátette: „ez az az eszköz, az összes lehetséges technika közül, mely a legkevésbé demokratikus”. Magyarországot a gazdasági válságon kívül nagyon súlyos bizalmi, hitelességi válság is sújtja – emelte ki Sólyom László. Maga a miniszterelnök azért jelentette be a távozási szándékát, mert a szavahihetősége súlyosan sérült – mondta. Sólyom szerint a mostani kísérlet egy évvel késleltetheti a helyzet rendezését. A köztársasági elnöknek a szavazófülkében kell kifejeznie pártszimpátiáját, és nem közjogi méltóságként tett nyilatkozataiban – reagált Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője a köztársasági elnök kijelentésére. /Sólyom az előre hozott választásokat támogatja. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./2009. április 6.
Lendvai Ildikót választották meg az MSZP elnökévé a párt rendkívüli kongresszusán április 5-én – jelentette be Gyurcsány Ferenc. Lendvai Ildikót 91 százalékos többséggel választották pártelnökké. Bajnai Gordon miniszterelnök-jelöltségére szavaztak a küldöttek, így nincs akadálya, hogy ezzel a módszerrel cseréljen kormányfőt az MSZP. /Lendvai lett az MSZP elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./ Lendvai Ildikó 1974-től a KISZ központi bizottsága kulturális osztályán dolgozott, majd 1984-től az MSZMP központi bizottsága kulturális alosztályának munkatársa, később osztályvezető-helyettes. Lendvai a KISZ és az MSZMP kulturális osztályain gyakorlatilag cenzorként dolgozott, korlátozta a rendszer által veszélyesnek tartott műveket és előadókat. /Lokodi Imre: Lendvai és a remény programja. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./2009. április 24.
Traian Basescu államfő és Emil Boc miniszterelnök is felszólal majd az RMDSZ kilencedik kongresszusán április 25-én Kolozsváron, melyen ötszáz küldöttre, hatvan-hetven meghívottra és közel száz újságíróra számítanak. Az RMDSZ valamennyi magyarországi és a romániai parlamenti pártot meghívta kongresszusára. Magyarországról az MDF-et Dávid Ibolya elnök, az MSZP-t Lendvai Ildikó elnök képviseli, a Fidesz részéről Németh Zsolt, az SZDSZ-től pedig Kovács Kálmán országgyűlési képviselő érkezik a kincses városba, emellett Kolozsvárra várják Gémesi Ferenc nemzetpolitikai szakállamtikárt is. Számítanak a határon túli magyar szervezetek vezetőire is, Csáky Pálra Szlovákiából, illetve Gajdos Vilmosra Ukrajnából. /Fleischer Hilda: Kongresszus félidőben. Programot és alapszabályt módosít az RMDSZ Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./